A nevem Abonyi Tünde Anna.
Jógaoktatóként, hangterapeutaként, természetgyógyászként és gyásztanácsadóként olyan embereket kísérek, akik szeretnének közelebb kerülni önmagukhoz, nagyobb egyensúlyt találni az életükben, vagy éppen egy nehéz életszakaszon mennek keresztül.
A munkám középpontjában nem egy módszer vagy technika áll, hanem az ember. Hiszek abban, hogy a valódi változás biztonságos kapcsolódásban, elfogadó térben és saját belső erőforrásaink felfedezésén keresztül születik meg.
A Tündérkehely számomra ilyen: biztonságos tér a változáshoz.
Segítő munkám során elsődlegesnek tartom az őszinte, mély emberi kapcsolat kialakítását.
Tudatosan törekszem a hitelességre. Nem külsőségekkel vagy tekintélyt sugalló szerepekkel szeretnék hatni, és nem helyezem előtérbe a végzettségeimet sem. Nem teszek úgy, mintha mindenre tudnám a választ, és azt sem rejtem el, hogy bizonyos létkérdések engem is megérintenek.
Nyitottan és egyenesen válaszolok a felmerülő kérdésekre, nem bújok a szakmai szerepem mögé, és vállalom saját emberi esendőségemet, sérülékenységemet is.
Azt tapasztalom, hogy sokszor nem tanácsokra van a legnagyobb szükségünk, hanem arra, hogy valaki ítélkezés nélkül jelen legyen mellettünk. Én ezt a jelenlétet szeretném nyújtani azoknak, akik hozzám fordulnak.
A munkám során használt módszerek nem csupán tanult ismeretek. Mindegyik része volt a saját utamnak is. Átéltek, megtapasztaltak és megdolgozottak. Talán ezért tudok ma hitelesen kapcsolódni azokhoz, akik hasonló kérdésekkel, nehézségekkel vagy élethelyzetekkel érkeznek hozzám.
A jóga először nem hivatásként érkezett az életembe. Azért kezdtem el gyakorolni, mert szükségem volt valamire, amivel önmagamért tehetek.
A sok évnyi ülőmunka, a stressz és a folyamatos terhelés következtében rendszeres fájdalommal éltem együtt. Tudom, milyen érzés, amikor a testünk korláttá válik, és azt is megtapasztaltam, milyen fokozatosan visszatalálni egy szabadabb, könnyebb létezéshez.
A mai óráimon alkalmazott szemlélet és módszertan részben ebből a saját tapasztalásból született. Nem csupán tanult technikákat adok tovább, hanem olyan gyakorlatokat, amelyek nekem is valódi segítséget jelentettek.
A hangterápia saját önismereti és terápiás utam részeként érkezett az életembe. A hangtálak és a hangrezgések világa lenyűgözött azzal, hogy milyen mély szinteken képes támogatni a testi és lelki folyamatokat.
A természetgyógyászat felé hasonló kíváncsiság vezetett. Mindig érdekelt az ember működése, a test és a lélek kapcsolata, valamint az, hogy hogyan tudjuk támogatni saját gyógyulási és regenerációs folyamatainkat.
A természetgyógyászati tanulmányaim során olyan szemléletet ismertem meg, amely nem csupán a tünetekre, hanem az ember egészére tekint. Ez a holisztikus megközelítés ma is meghatározza a munkámat. Nem különálló problémákat látok, hanem embereket, akiknek az életében a testi, lelki és érzelmi folyamatok folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással.
A gyász és a veszteségek témája jóval a gyásztanácsadói képzésem előtt jelen volt az életemben.
A jógaórákon, női körökben, hangterápiás alkalmakon és egyéni folyamatokban évek óta találkoztam olyan emberekkel, akik veszteséget hordoztak magukban, és sokukat kísérhettem ezen az úton.
Később az élet személyesen is mélyebben bevezetett ebbe a témába. Rövid időn belül több jelentős veszteséget éltem át: elveszítettem az édesapámat, megszűnt a munkahelyem, és véget ért egy hosszú párkapcsolatom. Amikor haldokló embert kísérhettem élete utolsó szakaszában, mélyen meghatározta a halálhoz, a gyászhoz és az emberi kapcsolatokhoz való viszonyomat.
Ezek a tapasztalatok nem szakértővé tettek, hanem alázatra tanítottak. Megmutatták, milyen törékenyek vagyunk, és milyen sokat jelenthet egy biztonságos kapcsolat vagy egy megtartó közösség a nehéz időszakokban.
Talán ezért érzem ma különösen fontosnak, hogy olyan teret hozzak létre, ahol a veszteség, a bizonytalanság, a fájdalom, de az öröm és az újrakezdés is helyet kaphat.